2016. augusztus 1., hétfő

9. fejezet

*Dee szemszöge*
Eltelt egy hét, és Zayn nem keresett. Gondolom rájött, hogy hülyeség volt az egész, és szereti Gigit. Nagyon csalódott voltam, de szerencsére Clare próbált felvidítani. Ma este is bulizni megyünk. Gyorsan eltelt a mai nap, ugyanis ki kellett válogatnom néhány képet a munkámhoz. Mostanában a szokásosnál is többet kellett fotóznom, valamiért mindenki most akarja reklámozni a termékeit, ezért a modellek is kimerültek és én is elúsztam a munkával.
7-kor elkezdtem készülődni. Megmostam a hajamat, és nagy nehezen kiválasztottam a ruhámat. Feltettem egy szexy sminket, és ezzel késznek is nyilvánítottam magam. A tükörbe belenézve örömmel láttam, hogy egész jól nézek ki. Talán még Clare-rel szemben is lesz egy kis esélyem, mert bár imádom őt, de mellette még a szokásosnál is pocsékabbul festettem. A fiuk álltalában őt vették észre előbb, amiből soha nem csináltam nagy problémát, de azért jól esik ha engem is megnéznek. Mikor már a telefonomat vettem el a töltőről csengettek.
- Szia- nyitottam ajtót.
- Hali. Mehetünk?- kérdezte vigyorogva.
- Persze- mondtam, és bezártam az ajtót.
Kint várakozott a taxi amivel jött. Amikor beszálltunk a pasi elég rendesen végig nézett rajtunk elidőzve néhány ponton. Körülbelül a negyvenes évei végén járhatott enyhén kopaszodó hajjal és kis borostával. Nem volt egy kellemes látvány. Ennyit arról, hogy szeretném ha megnéznének. Miért csak az ilyenek vesznek észre? A jókedvem eléggé megcsappant és a max 10 perces utat fél órának éreztem. A szórakozóhely előtt hosszú sorba tömörültek az emberek. Még jó, hogy Clare törzsvendégnek számír ezért soron kívül bemehettünk. Bent cigi és piaszag keveredett némi izzadsággal. Egy ideig még néztem a táncoló párokat majd a bárpulthoz kezdett el húzni legjobb barátnőm.
- Gyere igyunk valamit kezdésnek.
Kért nekünk egy-egy tepuilát. Rögtön lehúztuk, majd kaptunk két Blue Hawaii koktélt. Kérdőn néztünk a pultosra.
- Az a két pasi küldi- biccentett feléjük akik meglepően helyesek voltak. Talán mégis összejön ma egy normális fiú.
- Helló- jöttek oda hozzánk- benne vagytok egy táncban?
- Persze- vágta rá rögtön Clare, és elhúzott a szőke sráccal.
- Eric vagyok- mutatkozott be a másik fiú.
- Dee. Megyünk akkor táncolni?- kérdeztem. Nem válaszolt, csak megfogta a  kezem és elhúzott a táncoló tömeghez. Egy lassú szám ment, ezért közelebb mentem hozzá, és átkaroltam a nyakát. Belenéztem barna szemeibe... Kék szemeibe. Neki nincs barna szeme. Nem neki van barna szeme.
- Bocsi, de ez nekem nem megy- hagytam ott.
Visszamentem a pulthoz, de a szék ahol eddig ültem foglalt volt. Baszki...
- Dee?- csodálkozott Zayn. Igen, Zayn.
- Öhhm... Szia!- köszöntem, majd mentem volna el. Volna...
- Kérlek ne lépj le- jött utánam.
- Egy okot mondj- néztem bele mérgesen a szemébe.
- Szakítottam Gigivel. Könyörgök gyere vissza és beszéljük meg.
- Rendben- sóhajtottam- de menjünk egy nyugisabb helyre.
- Tudok a közelben egy parkot- indult el.
Nem gondoltam volna, hogy a közelben azt jelenti, hogy konkrétan szembe van. De így legalább nem kellett sokat sétálnunk a kínos csendben. Gyorsan írtam egy sms-t Clare-nek, hogy leléptem viszont választ nem kaptam rá. Gondolom nagyon "elfoglalt" azzal a szőke sráccal. Leültünk egy padra. Egy ideig csendben voltunk, majd Zayn megszólalt.
- Szóval-kezdte- sajnálom, hogy nem kerestelek egy hétig, de Gigi elutazott és személyesen kellett vele beszélnem. Tegnap hazajött és szakítottam vele. Ma elmentem hozzátok, hogy ezt elmondjam neked, de nem mertem becsengetni. Féltem a reakciódtól. Azért vagyok most it, mert szomorú voltam és be akartam rugni. De miattad nem tettem. Köszönöm.
-Huhh, és most mit vársz tőlem?
- Nagyon nehezen nyílok meg mások előtt, de veled minden más volt. Ahogy egyre jobban megismertelek, rájöttem, hogy kellesz nekem. Imádom hallgatni, ahogy aranyosan kuncogsz. A gyönyörű szemeid és a mosolyod teljesen elvarázsol. Minden egyes porcikádért rajongok. Szeretlek!- próbált a szemembe nézni, de én lesütöttem őket.
Most ugye csak viccel??? Ezt nem gondolhatja komolyan!!!
Teljesen lefagytam. Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy egy olyan srácnak, mint Zayn miért én kellenék? Igaz régen nem beszéltünk annyit, de már akkor is tetszett. Csak mindig féltem hozzá közeledni, ő gondolom meg észre sem vett engem. És most itt áll elöttem és szerelmet vall. Az életem nem is lehetne ennél jobb. Viszont Zayn a hezitálásomat félre érthette mert kicsit elkomorult.
- Dee?- kérdezte zavartan- tudom, hogy sokkoltalak és megértem ha te nem akarsz barátságnál többet. Inkább...- kezdett el zhadarni, mire én megfogtam a pólóját, magamhoz rántottam és megcsókoltam. Először meglepődött utána viszont viszonozta. Ez jobb volt, mint az első ez sokkal magabiztosabb volt. Levegő hiánya miatt kellett elválnunk egymástól.
- Azt hiszem én is szeretlek- mondtam bizonytalanul.
- Azt hiszed? Ez nem valami bíztató- mondta kicsit idegesen.
- Zayn csak párszor találkoztunk, és nemrég szakítottunk Daniellel. Nekem még kell egy kis idő.
- Oké- sóhajtott- akkor mi lenne ha elmennénk holnap este randizni?
- Rendben, de most már menjünk- álltam fel.
Úgy döntöttünk, hogy hazasétálunk. Az úton rengeteget nevettem, Zayn nagyon aranyos srác.
- Akkor hétkor itt leszek. Szia!
- Hello- köszöntem el én is.
- Kivel beszélgettél?- jelent meg Harry álmos fejjel a nappaliban.
- Csak elköszöntem Clare-től.- hazudtam.
- Ohh, akkor jó éjt!- ment vissza.
Felmentem a szobámba én is, majd rögtön bedőltem az ágyamba.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése