Sziasztok!
Ez az első blogunk, úgyhogy előre is bocsi a hibákért. Péntekenként fognak jönni a részek. Reméljük, hogy tetszeni fog.
Flencsi xx
-Akkor ennyi? Vége?-néztem rá könnyes szemmel.
-Sajnálom, de ez kettőnk között már nem működik. Legyünk csak barátok.
-Ez komoly???- Ha már szakít velem, akkor legalább ne jönne ezekkel a sablon dumákkal.
Éppen hazaértem egy nehéz nap után, erre Daniel azzal fogad, hogy szakítani akar.
-Kérlek, pakolj össze és minél hamarabb költözz el-mondta nyugodtan és elsétált. Remegő kézzel vettem elő a telefonomat és kikerestem a bátyám nevét.
-Harry?-kérdeztem, miközben próbáltam visszatartani a sírást.
-Igen?
-Ide tudnál jönni? Danielnél vagyok-mondtam, és most már tényleg elbőgtem magam.
-Persze. 10 perc és ott vagyok. Mi történt?-kérdezte aggódva.
-Majd elmondom, ha ideértél. Siess!-nyomtam ki.
Miközben pakoltam hirtelen egy kéz érintette meg a vállamat, mire hátrafordultam.
-Harry-ölelem meg.
-Hé, hugi! Mi a baj?
-Daniel szakított velem-sírtam el magam újra.
-Dee, megmondtam hogy ez lesz. Ajj, annyira sajnálom! Nem érdemel meg téged ez a fasz-szorított magához.
-Csak légyszi menjünk-engedtem el.
-Oké-sóhajtott, majd megfogta a cuccomat. Pár perc múlva megérkeztünk. Harry kinyitotta az ajtót, és előre engedett. Körülnéztem és meglepődve vettem észre, hogy rend van. Biztos felszedett valamilyen csajt.
-Tegnap bulit tartottam, úgyhogy délelőtt kitakarított a bejárónőm-mondta.
-Már azt hittem, hogy összejöttél valakivel.
-Áhh, az még odébb van-legyintett.
-Egyszer neked is meg kell állapodnod.
-Hogy aztán engem is kidobjanak, mint téged?-vágott vissza mosolyogva. Én viszont nem tartottam ilyen viccesnek.
-Rohadj meg-mondtam, és éreztem, hogy bármelyik pillanatban újra elsírhatom magam.
-Naa, nem úgy gondoltam. Nehogy megint sírj!-ölelt magához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése